Magyarország tájai

 
 Magyarországon az évi középhőmérséklet országos átlagban 10 °C, 8 °C alá csak a magasabb területeken, a Bakony és az Alpokalja egyes vidékein illetve az Északi-középhegységben süllyed. A legmelegebb területek a Duna medencéjének Budapest alatti része és Szeged környéke.

Leghidegebb hónapunk a január, de középhőmérséklete, és általában tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb, a nyári hónapok hőmérsékletének évről évre való változékonysága általában kisebb, mint a téli hónapoké. Legmelegebb hónapunk a július.
A napsütéses órák száma évente 1700-2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500-900 mm, az Alföldön 500-600 mm, a hegyvidéken 800?900 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull a földre.
 Magyarország időjárását , három fő éghajlati hatás (atlanti, mediterrán, kontinentális) "ütközési" zónájában , a nagy tér- és időbeni variabilitás, változékonyság, a nehezen kiszámítható, s még nehezebben előrejelezhető szeszélyesség jellemzi. Egyaránt érvényes ez minden klíma-elemre (hőmérséklet, csapadékviszonyok, napsugárzás, páratartalom), amelyek közül jelen munkánkban a csapadékviszonyok hatását láthatjuk.

Az ország - hosszú idősoros megfigyeléseken alapuló - átlagos évi csapadékmennyisége jelentős térbeli változatosságot tükröz, az Alföld középső részének 500 mm/év értékeitől kezdve az Alpokalja 850 mm/év feletti értékeig. (2. ábra)