Magyarország tájai

Dunántúli-középhegység

(7200 négyzetkilométer)

A Dunántúli-középhegység  a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (757 m). Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység.

 
Ásványkincsek:
Bauxit
Barnakőszén
Mangánérc
Mészkő
 

 

 A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkező hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók.A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. 

 A bányászatáról és iparáról híres vidék az elmúlt évtizedben súlyos gazdasági válságot élt át, mivel a gazdaságtalan bányák többségét be kellett zárni. A Bakonyban korábban jelentős bauxitbányászat folyt.A bauxitból timföldet állitanak elő majd aluminiumkohókban aluminiummá dolgozzák fel.Az alumíniumfeldolgozás hazai központja Székesfehérvár.A főváros közeli Százhalombatta a kőolajfeldolgozás hazai központja. Világhírűek a Herendi Porcelángyár kézzel festett díszes porcelántárgyai, jelentős az ajkai ólomkristály gyártás is.

A táj mezőgazdasága kevésbé jelentős, mint ipara, mivel sok az erdő, kevesebb a szántóterület. A búza mellett a hegyvidéki szántókon a krumpli, a kender, a len és a komlótermelés jelentősebb. Mór és környéke fehér borát nagy mennyiségben veszik Németországban is.

 

 
Legfontosabb ipari központok:
Veszprém
Tatabánya
Székesfehérvár

Esztergom

(az ország egykori főrvárosa)