Magyarország tájai

Dunántúli-dombság

(11 400 négyzetkilométer)

A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja.

Földrajza:

 A terület nagyobb része lösszel és homokkal fedett dombvidék, de megtalálhatóak itt a középhegységek. (kb 5%-a a Dunántúli-dombságnak) és a területének egyharmadában a síkságok is.A felszíne agyag.A területen a csapadékosabb óceáni, és a meleg mediterrán hatás egyaránt érvényesül.A nagytájak közül itt a legsűrűbb a folyóhálózat.Ezen vízfolyások hossza összesen 2214 km.A terület 4%-át mesterségesen hozták létre, a völgyek elárasztásával.

A Dunántúli-dombság kb 25%-át borítják erdők. Ez kb 200 ezer hektárt jelent. Főleg a gyertyánosok, tölgyesek, bükkösök, ezüsthársasok a jellemzőek.

 Legfontosabb városai:

  • Pécs: a Déldunántúl szellemi és kultúrális központja
  • Szekszárd,Kaposvár,Zalaegerszeg:megyeközpontok
  • Paks: itt található az ország egyetlen atomerőműve
  • Vörösborairól híres a szekszárdi és a villányi borvidék.
  • Híres gyógyfürdői:Zalakaros, a Hévizi-tó a Balaton mellett, és Harkány, a Villányi-hegység lábánál.