Magyarország tájai

Alpokalja  

(Nyugat-magyarországi peremvidék)
(7200 négyzetkilométer)



Ausztria határán a Kisalföldtöl délnyugatra húzódó tájegység,

Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon

legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb csapadék (800-1000 mm évente).

 
 

Az Alpokalja átmenetet képez a Keleti-Alpok és a Kisalföld, illetve a Keleti-Alpok és a Dunántúli-középhegység és Dunántúli-dombság között. Az Alpokalját a Rába, Marcal és Zala völgyei választják el a Dunántúli-középhegység nyugati tagjától, a Bakonytól.

A domborzat jellegzetes középhegységet formáz.A középhegység legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységben (a magyar-osztrák határon) található Írott-kő (883 m.)

A táj éghajlata a hegységi területeken szubalpin jellegű. Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb tája.

Kevesebb a napsütés,jóval több a csapadék,ezért sok a patak. Területén a nyár hűvös,a tél enyhe.

 

Bükkösökkel és fenyvesekkel borított hegyvidék, a lankásabb hegylábak kitűnő adottságú szőlő- és bortermő vidékek, illetve üdülőhelyek.

A tájegység két központja Sopron és Szombathely, de a történelméről, műemlékeiről nevezetes Kőszeg is nagy látogatottságú városka.

Az ország nyugati határvidékét a török korban sok vár védte. A közeli sárvári Nádasdy-vár a magyar huszárok egykor fontos kiképzőhelye volt.


A trianoni békeszerződéssel az ország talán legszebb városa, Sopron is majdnem Ausztriához került, de a város és a környék lakossága népszavazáson Magyarország mellett döntött.A műemlék épületeiről, középiskoláiról híres Sopron ezért kiérdemelte a ?leghűségesebb város? kitüntető címet. Szombathely Vas megye székhelye, püspökségi és iskolaváros, az Alpokalja rohamosan fejlődő ipari és kulturális központja. Szentgotthárd az Opel gyáregységéről, Bük pedig gyógyfürdőjéről nevezetes.